Összes oldalmegjelenítés

2011. január 26., szerda

Cenci avagy a farsangi "Rongyocskák"

A toszkán konyha nagyon egyszerű ízeket ötvöz nagyon ügyesen. Az ételek egyszerűsége abból is adódik, hogy elég szegény vidék volt. A legfőbb élelmiszer a kenyér volt, amit ezer formában megtalálhatunk ezen a vidéken. A toszkán kenyér tipikusan sótlan, hiszen egykor a só is nagyon sokba került. Rengeteg toszkán kenyérrel készült étellel találkozhatunk, mint például a panzanella, nagy nyári kedvencem, ami vízbe áztatott összemorzsált kenyér, paradicsommal, uborkával, lilahagymával, sok bazsalikommal és természetesen az elmaradhatatlan olívaolajjal és balzsamecettel készül, a pappa al pomodoro, amikor megfőzik a kenyeret, fokhagymával, bazsalikommal, petrezselyemmel, sóval, olajjal és paradicsommal vagy a ribollita (újra forralt), amikor az előző napokról megmaradt főtt zöldségeket, száraz kenyérrel és fehér babbal forralták egykoron újra össze, tálaláskor olívaolajjal ízesítve.
Az egyik leghíresebb firenzei étel talán a Firenzei steak, amikor is egy szép majd 1 kilós szelet marhahúst (chianina) szénparázs fölött sütnek meg egy vaslapon, majd csak egy kis olívaolajjal, sóval és borssal. ízesítik Vele vetélkedik a firenzei pacal a "Trippa" és a Lampredotto ami hasonló mint a pacal csak nem a gyomorból készül hanem  egy másik szakaszból. Őszintén, talán ez az egy étel volt, amit nem kóstoltam meg Toszkánában. Aztán jönnek az édességek, mint a schiacciata con l'uva, vagyis egy focaccia fekete apró borszőlővel, a cenci amit most fogok leírni.Pratoból kaptuk a fantasztikus Cantuccinit, kemény mandulás keksz, amit Vin Santoba mártogatva kell fogyasztani. Praktikus is, mert a keksz jó kemény, és mennyei az íze a Vin Santoval, vagyis Szent Borral. Én a magyar Tokaji aszúhoz tudnám egy kicsit hasonlítani. De vigyázni kell vele, mert nagyon eteti magát, és a Vin Santo sem éppen egy könnyű bor. Én életem első és majdnem utolsó becsiccsentését ennek köszönhetem. Egy hangulatos firenzei kis vendéglőben az Arno partján vacsoráztunk Cristiano barátommal, aki talán nem minden szándékosság nélkül egy csomó cantuccinit rendelt desszertnek. Utána végigröhögtem (nincs rá jobb szó), az egész Arno parti sétánkat, de örökre emlékezetes marad az az este. Ne hagyjátok ki ti se!

Cenci
Hozzávalók:

400 gramm liszt
50 gramm puha vaj
2 tojás
1 nagy evőkanál cukor
1 kis pohár Vin Santo az eredetiben én itthon Tokaji aszúval helyettesítem
1 vaníliás cukor

A gyúródeszkán készítek a lisztből egy kis dombot, aminek a közepén a mélyedésbe teszem a puha vajat (nem olvasztottat!), a két tojást, a bort, a cukrot és egy csipetnyi sót.
Kézzel jó erősen összedolgozom, majd egy gombóccá formálom és 1 óráig hűvös helyen letakarva pihentetem. Majd nagyon vékonyra kinyújtom, lehet tésztagéppel is és kb. 10 cm x 2-3 cm es hosszú csíkokra vágom derelyeszaggatóval. Így jó cakkos lesz a széle.
Lehet akár csomót kötni rá vagy csak csavarintani rajta vagy így is hagyni, majd bő olajban aranyra sütöm.
Papírtörlőre kiszedem a ropogós Cenciket és vaniliás porcukorral meghintve még melegen tálalom. 
Buon appetito! :-)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése